Életem első kenyere. Na jó, a második, mert tegnap már volt egy főpróba, de nem igazán stimmeltek az arányok, úgyhogy kicsit kísérletezni kellett a mennyiségekkel, de ez így nagyon finomra sikerült. Fantasztikusan tömör, masszív, igazi rusztikus kenyér, körben ropogós, roppanós héjjal, sütés közben elképesztően intenzív illattal. Menet közben nem kell locsolgatni, mert a beáztatott római tálból épp elég nedvességet kap. Természetesen begyúrható kézzel is, sajnos az én csuklóm a majd fél órás dagasztáshoz édes kevés. Ez a Pataki tálas megoldás is jónak bizonyult, kényelmes, a kenyér szépen megtartja a formáját, akár még keleszteni is lehet benne. Úgyhogy jöhetnek a variánsok, először az aszalt paradicsomos kenyér és a kalács lesz terítéken.
3 dl víz
1 dl olaj
1 kiskanál ecet
60 dkg liszt
2 kiskanál só
1 kiskanál cukor
3 dkg élesztő
Ebben a sorrendben bepakoljuk a kenyérsütőbe, 20 percig dagasztjuk. Addig a Pataki tálat beáztatjuk egy-másfél órára. Ha kész a tészta kiöntjük, picit átgyúrjuk, lisztezett tálban, kendővel letakarva meleg helyen kb. 1 órán át kelesztjük.
Lisztezett deszkára borítjuk, megformázzuk, betesszük a margarinnal megkent sütőpapírral bélelt Pataki tálba, megint letakarjuk a kendővel és 20 percre visszatesszük meleg helyre pihenni.
Éles késsel bevágjuk a tésztát, rátesszük a tál tetejét, hideg sütőbe toljuk. 20 percig sütjük 230 fokon, majd 30 percig 200 fokon. Ezután levesszük a tetejét, vizel ecsettel, tollal egyszer megkenjük, hogy jó ropogós legyen a héja és visszatoljuk 10-15 percre, míg szép aranybarna nem lesz.
